Nem titok, hogy különleges kapcsolatban vagyok a lovakkal, és 2016-ban „harcoltam” az Isaszagi csatában a „Labancok" ellen – így legalább ténylegesen kiérdemeltem ezt a becenevet.

Hogyan kezdődött?
Kezdetben – tanulóéveimben – zárszervizesként dolgoztam, de hamar elfogott az önállósulás iránti vágy, így 2002-ben saját vállalkozást indítottam.

Gyorsan rá kellett jönnöm, hogy hazánkban kevesen foglalkoznak bukó-nyíló ablakok javításával. Ha jól – vagy jobban – végzem a munkám, mint mások, akkor helyem lehet a szakma halhatatlanjai között.

Mi az elvem?
Az elv nagyon egyszerű: szakmámat tekintve szerszámkészítő vagyok. Aki tudja, ez mit jelent, az joggal várhat el tőlem átlag feletti minőséget. Ha precíz munkát akarunk minden hazai iparostól, akkor nem az iparost kell megváltoztatni – hanem önmagunkat.

Ha mindenki így gondolkodna, holnapra megváltozna az egész hazai iparág. Nem lenne több kókler munka.

Mire vagyok büszke?
Büszke vagyok a szakmámra, mert olyan szakmai fogásokat ismerek, amikkel olyan problémákat tudok megoldani, amihez más hozzá sem tud szagolni.

Toló-bukó szerkezeteket úgy alakítok át, hogy öröm nézni.

Ha úgy érzi, rám bízná nyílászáróinak javítását, ne habozzon – örömmel segítek, és minden megkeresést személyesen kezelek.